A plazmavágó gép mindenféle olyan fémet képes vágni, amelyeket nehéz vágni oxigénes vágással különböző munkagázokkal, különösen a színesfémek (rozsdamentes acél, szénacél, alumínium, réz, titán, nikkel) esetében, ahol a vágási hatás jobb;
fő előnye, hogy a vágási vastagság nem nagy fémekhez való, a plazmavágási sebesség gyors, különösen a hagyományos szénacél lemezek vágásakor a sebesség elérheti az oxigénvágási módszer 5-6-szorosát, a vágási felület sima, a hődeformáció kicsi, és szinte nincs hőhatásövezet.
A plazmavágó gép napjainkig fejlődött, és a használható munkagáz (a munkagáz a plazmaív vezető közege és a hőhordozó, ugyanakkor a bemetszésben lévő olvadt fémet is ki kell zárni) nagy hatással van a plazmaív vágási jellemzőire, a vágási minőségre és a sebességre, ami észrevehető hatást gyakorol. A plazmaívben gyakran használt munkagázok az argon, a hidrogén, a nitrogén, az oxigén, a levegő, a vízgőz és néhány gázkeverék.
A plazmavágó gépeket széles körben használják különféle iparágakban, például autóiparban, mozdonyokban, nyomástartó edényekben, vegyipari gépekben, nukleáris iparban, általános gépekben, építőipari gépekben és acélszerkezetekben.
A plazmaberendezés működési folyamatának lényege: a pisztoly belsejében a fúvóka (anód) és az elektróda (katód) között ív keletkezik, így a közöttük lévő nedvesség ionizálódik, így éri el a plazma állapotát. Ekkor az ionizált gőz plazmasugár formájában távozik a fúvókából a benne keletkező nyomás hatására, amelynek hőmérséklete körülbelül 8 000°С. Ily módon nem éghető anyagok vághatók, hegeszthetők, forraszthatók és egyéb hőkezelési módoknak vethetők alá.
Közzététel ideje: 2023. február 10.
